Csokival is lehet fogyni?

Stressz, agymunka, csoki

Mindannyian hallottunk már a kalóriaszámolás és a mozgás fontosságáról a fogyásban, de mi van akkor, ha a fogyásban a csoki is szerepet kaphat? Ebben a cikkben egy személyes történeten keresztül mutatom be, hogyan lehetséges fogyni csokival, és hogyan befolyásolhatja a stressz és az agymunka az energiafelhasználásunkat. Fedezd fel, hogyan illesztheted be a csokoládét az étrendedbe bűntudat nélkül!

A személyes történetem

Pár éve sikerült lefogynom tíz kilót kalóriaszámolással. A számítás szerint, ha fogyni akarok, csupán 1300 kalóriát fogyaszthatok egy nap. (Ez a testmozgás nélküli napokra vonatkozik.) 1300 kalória korábban elegendő is volt. Sőt, volt, hogy 1200-re is lementem, jól éreztem magam és könnyen fogytam is.

Nemrég feljött pár kiló, amitől szerettem volna megszabadulni. Ismét bevetettem az Enni és Fogyni módszeremet, újra beállítottam a napi kalóriamennyiséget, a makrotápanyagok arányát, és összeállítottam az étrendemet. A gond viszont az volt, hogy a napi 1300 kalóriát sehogy sem sikerült betartanom. Éhes voltam és néha úgy éreztem, hogy el fogok ájulni, ha nem eszem valamit. Ettem. Nem tartottam be az előírt 1300 kalóriát. Ettem azt is, amit előírtam magamnak a napi étrendemben, de mellette ettem csokikat is. Volt olyan is, hogy naponta egy tábla csokit megettem. Ami pedig ezek után végképp meglepett az az, hogy a mérleg fogyást mutatott. Ekkor kezdtem el azon gondolkodni, hogy mégis mi az, ami viszi az energiát?
A fogyás képlete ugyanis az, hogy kevesebb energiát viszel be ételek formájában, mint amennyire a testednek szüksége van. Vagy beviszed a kellő energiát, de sportolással ledolgozod. Mivel ezalatt az idő alatt nem sportoltam, utóbbi nem jöhetett szóba. Ezalatt az idő alatt viszont volt egy határidős, stresszes munkám, amire nagyon oda kellett figyelnem. Ez a projekt nem csak képletesen emésztette fel az energiáimat.

Sakk-diéta

Az ESPN információ szerint egy versenysakkozó akár 6000 kalóriát is képes elégetni egy meccs alatt. A történelem egyik legemlékezetesebb sakkpartiján (amely 1984 őszétől, 1985 februárjáig tartott) az egyik játékos 10 kilót fogyott le a döntő alatt.
Nem csak 6000, hanem már 600 kalória is iszonyatosan sok. 600 kalóriát kb. egy óra futással égetsz el. Ha én 1300 kalóriát ettem egy nap és ebből a projektemmel járó gondolkodás esetleg elvitt 600 kalóriát, akkor nem csoda, hogy az ájulás környékezett és a csoki fogyasztás mellett is kalóriadeficitben voltam.

A LiveScience kutatása szerint a test által termelt energia mintegy 25%-át az agy veszi el. A LiveScience azzal számol, hogy testünknek naponta 1800 kalóriára alapból szüksége van. Tehát ebből mintegy 450 kalóriát az agyunk „eszik” meg naponta.
Mielőtt azonban bevezetnénk a sakk-diétát, érdekes lehetne még azt is kutatni, hogy pontosan milyen agyi tevékenységek égetik a legtöbb kalóriát. Mindenki nem lehet versenysakkozó. Vajon mi az, ami még annyira megmozgatja az agytekervényeket, hogy képes elégetni több száz kalóriát?

Agyi munka és fogyás

Nem hiszem, hogy a rejtvényfejtés  fogyasztana. Egy másodfokú egyenlet megoldása talán már igen. Egy szakdolgozat megírása vagy egy záróvizsgára tanulás biztosan jobban megmozgatja az agytekervényeket. Az időtől függhet az elégetett kalória mennyisége. Én a projektemmel több órán keresztül mozgattam az agytekervényeimet. Némelyik cikkem elkészítése után is érzem azt, hogy ennem kell valamit, mert kiment belőlem az energia. Ez azoknál a cikkeknél szokott előfordulni, amikhez kutatásokat végzek és a feldolgozott adatokból kitalálok egy új szempontot, ami alapján lehet vizsgálni egy adott témát. Tehát gondolkodom, és ezek szerint még fogyok is.

Csakhogy a cikkek írásával eddig nem fogytam. Egy valami hiányzik a képletből, ami a projektemnél megvolt. A stressz.

Stressz és kalóriaégetés

,,A Livescience által megkérdezett Claude Messier, az Ottawai Egyetem pszichológia professzora szerint, amikor új dolgokat tanulunk vagy nem rutinszerű gondolkodást végzünk, az agyunk valóban több energiát csoportosít az adott agyterülethez. Ennek a mértéke viszont összességében elenyésző az egész agy energiafelhasználásához képest, ami többé-kevésbé konstans.” Így a sakkozónál is más játszott kulcsszerepet abban, hogy 6000 kalóriát égetett el.

,,A Livescience szerint a drasztikus fogyás nem annyira a fokozott agyi aktivitásnak, mint inkább a stressznek és a megváltozott étkezési szokásoknak tudható be. A sakkozók ugyanis játék közben hatalmas stressznek vannak kitéve, ami magasabb pulzusszámhoz, a légzés felgyorsulásához, fokozott izzadáshoz vezet, vagyis a szervezetük jóval több kalóriát éget el, mint nyugalmi állapotban.”

Valószínű, hogy a stressz és kalóriaégetés között van összefüggés. De az biztos, hogy nem hat mindenkire ugyanúgy, hiszen a két versenysakkozó közül is csak az egyik fogyott drasztikusan. A másikra hogyan hatott a koncentrált gondolkodás és az extrém stressz? Erről nem szól a kutatás. A másik sakkozó vajon mennyit fogyott?

Akkor jó a kalóriaszámolás vagy sem?

Korábban meg voltam győződve arról, hogy a kalóriaszámolás a legjobb módszer a fogyáshoz. Azonban most már tudom, hogy egy ismeretlen tényező ebben a számolásban mindig is lesz. Nem tudjuk pontosan, hogy mennyi kalóriára van szüksége a szervezetünknek. Hiába jön ki a tuti kis képletünkkel, hogy 1300 kalória elég, ha szellemi munkát végzel, ha stresszelsz, akkor lehet, hogy hozzá kell még adnod 600-at. Vagy csak 500-at? Lehet, hogy nekem 500-at, neked 600-at. Ki tudja? Viszont az biztos, hogy a stressz és a gondolkodás is energiát emészt fel. A fogyásra azonban egyik sem jó megoldás, ha egészséges és formás szeretnél lenni. Jó tudni, hogy nem csak a sportolással tudunk a bevitt kalóriákból lefaragni, hanem az agyi munkával is, utóbbival viszont nem lesz hasizmod és formás lábaid sem.

A megoldás

Nem szakítok végképp a kalóriaszámolással. Csupán nem veszem szigorúan a napi kalóriakeretet. Továbbra is ügyelek a makrotápanyagok (fehérje, szénhidrát, zsiradék) arányára, de eszem annyit, amennyire úgy érzem, szüksége van a testemnek és legfőképp az agyamnak. A többletet (és a stresszt is) szépen le lehet dolgozni sportolással. Ez pedig nem csak az egészségemnek tesz jót, hanem a formámnak is.

Fogyás csokival?

Furán hangzik, de működhet. Ugyanakkor ne feledd:

• Ha jól eszel (figyelsz a makrotápanyagokra és kalóriára) attól még nem feltétlenül fogysz, mellette érdemes mozognod is.
• Ha csak mozogsz, de mellette nem figyelsz arra, hogy mit és mennyit eszel, akkor nem feltétlenül fogysz, csak szinten tartod a súlyod.
• Ha csak ülsz és gondolkodsz, mellette pedig eszel, amennyi beléd fér, akkor biztosan nem fogysz.

Viszont, ha ezek arányára odafigyelsz, akkor fogyhatsz. Stresszes időben pedig érdemes növelni a szénhidrátokat és a zsiradékokat a napi tápanyagelosztásban, hogy legyen elég táplálék az agynak. De nem mindegy, hogy milyen forrásokat választasz. A jó zsírokról itt tudhatsz meg többet.

Konklúzió

A makrotápanyagokra tehát érdemes odafigyelni, de a kalóriaszámolást nem érdemes szigorúan venni, mert nem tudhatod, hogy a stresszeléssel és a gondolkodással mennyi kalóriát égetsz el. Mindez felhatalmazhat arra, hogy legközelebb ne legyél olyan szigorú magaddal, amikor megkívánsz egy csokoládét. Hiszen az agyadnak kell, nem neked. 🙂 A viccet félre téve, napi 1-2 kocka étcsokoládé és egy marék dió vagy mandula egészséges nasinak számít és bele tud férni a napi kalóriakeretbe is.

A Fitnesz Édességek könyvemben olyan desszerteket találsz, amivel bűntudat nélkül kényeztetheted magad cukormentes édességekkel.