A húsvéti kalács története és a hagyományos receptek

Mi az a fumu? Mitől ostoros a kalács?

A húsvéti kalács magyar eredetű? Ez lenne a magyar croissant? – ezek a kérdések nem hagytak nyugodni a minap, amikor a Lipóti Pékségből hazahoztam egy ,,szeretet kalács” elnevezésű süteményt. Nem szoktam kalácsot enni, mivel ez fehér lisztet és fehér cukrot tartalmaz. Ezeket pedig mértékkel fogyasztom. Kalács formájában meg szinte sosem. Teljes kiőrlésű zsemléért mentem a boltba, de megláttam a szép, formás kalácsot a pultban díszelegni. Gondoltam, meglepem magam vele. Húsvétkor majd úgysem lesz, mert mindenki azt viszi. De miért eszünk húsvétkor kalácsot? Utána kellett járnom. Tarts velem, ha téged is izgat a kérdés! De előbb ismerkedj meg jobban a kaláccsal!

Tartalomjegyzék

Mi a kalács?

A kalács finom búzalisztből tejjel, vajjal, cukorral és tojással készített, kelt, foszlós bélű, édes ízű sült tésztaféle.

Tehát minden tésztát, amelyben a fenti hozzávalók szerepelnek valamilyen arányban, azt mi kalácsnak hívjuk. Más országokban viszont máshogy hívják.

A kalács elnevezései más országokban

Kalácshoz hasonló tésztákkal Európa szerte találkozhatunk. Hasonló tésztaféleség Bulgáriában a kozunak, Romániában a cozonac. Mindkettő a gyümölcskenyérre hasonlít leginkább.

Franciaországban a brioche (briós) készül kalácstésztából. A francia briós annyiban különbözik a hazai kalácsunktól, hogy sokkal több vajat, illetve tojást használnak hozzá.

Lengyelországban a chałka, Olaszországban a panettone, az erdélyi szászoknál a Klotsch, a szerbeknél a kolač hasonlít a kalácshoz.

olasz panettone — Az olaszoknál a panettone hasonlít a kalácshoz.

A kalács formája

A kalács eredetileg csak kerek formájú volt, mint egy cipó. Ennek oka az, hogy először úgy készítették el, mint a kenyeret. Később kerültek bele azok a dúsító alapanyagok, amelyek megadták a kalács mai ízét és foszlós állagát. A kalács ma már nem csak kerek lehet, hanem hosszúkás, telt, lyukas közepű vagy rácsosan alakított, fonatlan vagy fonott.

Koszorú alakú, lyukas, kerek kalács régen főként lakodalmakra készült Magyarországon.

Ostoros kalács vs. fonott kalács

Gyakran találkozhatsz az ostoros kalács elnevezéssel is, ami elsőre úgy tűnik, hogy ugyanaz, mint a fonott kalács. Az ostoros kalács és a fonott kalács két különböző típusú kalács. Habár mindkettő kerekded, csavart formájú, és édes kelt tésztából készül, az ostoros kalácsnak jellegzetes ostorra emlékeztető formája van és töltelékkel készül, míg a fonott kalácsnak hosszabb, vékonyabb tészta szálai fonódnak egymásba. Az ostor az ágakat jelenti, amit megtöltenek és csavartan összefonnak.

A kalács név

A kalács szláv eredetű szó, jelentése „kerek”. A “kolo” szóból állt össze.

Egyes vidékeken, főleg Dél-Magyarországon a kalács szót a sütemény szinonimájaként használják.

Kalácsok a múltban

A kalács valószínűleg már a 14. században is létezett. A korabeli források jobbágyszolgáltatásként említik. Nagy ünnepre a 15. században már igen elterjedt volt a kalácskészítés és a 16. századtól országszerte ismerték. A 19. század végén megjelenő élesztő könnyebbé és egyszerűbbé tette a kalácskészítést. Előtte kovásszal készítették és inkább kenyérre hasonlított ízben, és sokáig formában is.

Mint sok más pékárut, a kalácsot is régen kemencébe készítették karácsonykor, húsvétkor és lakodalmak alkalmával.

Ünneplés kaláccsal

Nálunk a fonott kalács húsvétkor népszerű, ez a hagyományos húsvéti kalács. Az olaszok a penettone-t főleg karácsonykor készítik.

A legtöbb országban a kalács ünnepi ételnek számít. Ennek oka az, hogy a néprajzkutatók szerint a kalács eredetileg áldozati étel volt.

menyasszonykalács

A 20. században szokás volt a magyar falvakban, hogy lakodalomra óriás méretű kalácsot sütöttek, melynek tetejét szépen díszítették. A tésztából rózsák, madarak és más ünnepi formák kerültek rá. Nemcsak egyet, hanem akár hármat is sütöttek belőle. A mérete kirívó volt. A 15-20 kilogrammos kalács sem volt ritka.

A menyasszonykalácsot ünnepélyes menetben vitték a vőlegényes házhoz. A lakodalom végén vágták csak fel, és a menyasszony szétosztotta a vendégeknek.

Ha többet szeretnél megtudni a régi kalácsokról, például a menyasszony számára készített lakodalmi életfáról, akkor itt bővebben utána tudsz olvasni.

Kalácsok a jelenben

A kalács készítése tájegységenként változott Magyarországon. Egyes részeken a kerek kalács, míg másokon a hosszúkás kalács terjedt el. Az alábbiakban azokat a különlegesebb kalács recepteket mutatom be, melyeknek hagyománya még ma is él.

Kalács receptek Magyarországon

Kalocsai paprikás kalács

A paprikatermelő részeken (Kalocsa, Szeged) senki nem botránkozik meg azon, hogy olyan ételekbe is paprika kerül, amelyekbe máshol még véletlenül sem mernének tenni. Kalocsán kifejlesztették a paprikás kalács receptjét. Elsőre azt gondolnánk, hogy ez sós, de mivel a kalácsnak csak azt a tésztát hívjuk, ami cukorral készül, így bizony a kalocsai paprikás kalácsot édes tésztából sütik és még a paprikás töltelékhez is cukrot adnak. A kinyújtott kalácstésztát beborítják fűszerpaprikával, majd alaposan megszórják cukorral is, végül zsírral vagy esetleg vajjal meglocsolják és feltekerik. Sütés után úgy néz ki, mintha lekváros töltelék lenne a tésztában.

Nézd meg itt, hogyan készül.

Kalocsai paprikás kalács receptet találsz a Limara Pékség oldalán.

Pászka kalács

A görög katolikus vallásúak húsvétkor kenyér helyett csonka kúp alakú pászka kalácsot fogyasztanak, amelyet nagypéntek előtt, csütörtökön készítenek el. A pászka kalács elkészítése komoly odafigyelést és elmélyülést igényel. Régen a család legügyesebb női tagjára bízták ezt a feladatot és ha elrontotta, akkor azt nagy szerencsétlenségnek tulajdonították. Az ügyesség főként a díszítéshez kell, mert ezt a kalácsot különösen kidíszítik. A kalács Krisztus testét szimbolizálja és olyan motívumokat készítenek rá tésztából, mint a kereszt, a koszorú, vagy a sebeket jelképező tészta rózsák.

A húsvéti mise után a pászka kalácsot megáldják és régen szokás volt, hogy a felszentelt kalácsból egy szeletet egy évig is megőriztek. Ez a hitük szerint védelemet nyújtott a szerencsétlenségek ellen.

Pászka kalács receptet az Ízcsiklandozó blogon találsz.

Jász ostoros kalács

Főként a svábok készítik és a Jászságban terjedt el a jász ostoros kalács. Az íze fahéjas, de a dunántúlon kakaóporral is készítik. A kalács jellegzetes formáját úgy érik el, hogy a tésztát a tölteléknél bevágdossák.

Fumu

A fumu egy csecsemő nagyságú és formájú ünnepi kalács Zala megye egyik néprajzi tájegységében, a zalai Hetésben. Itt vált szokássá, hogy a keresztanyák fumut készítettek és ajándékoztak a keresztelőre. Az ünnepség után ők vágták fel és osztották szét a fumut. A fiúknak lány kalácsot, a lányoknak fiú kalácsot ajándékoztak. A baba alakú kalács az életet, a termékenységet szimbolizálta.

A fumu kalácstésztát három különböző töltelékű rúdból fonják, majd lány vagy fiú alakúra mintázzák. A tölteléke mák, dió és aszalt gyümölcs vagy mazsola (a századfordulón alma volt).

Fumu elnevezés egy a 15-16. században is használatos sütemény elnevezést (fumoly) éltetett tovább, de annak kora újkori mérete és formája nem ilyen volt.

A zalai települések máig őrzik ezt a hagyományt és sok helyen sütik falunapokon vagy keresztelőkön.

Fumu recept és további információk a fumuról a Szeretünk Zala oldalán.

Kulcsos kalács

A kulcsos kalács egy lakodalmas kalács, amelynek az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt nagy hagyománya. Itt nagyon sokféle kulcsos kalácsot készítettek. Például külön orosházi kulcsos kalács is létezik. A különbség a kulcsolásban, vagyis a kalácsok formájában van. A kulcsos kalácsok 9 vagy 10 szálból készülnek és ezt fonják, vagyis kulcsolják össze. Az orosházi kulcsos kalács 10 szálból készül.

A lakodalmakon fontos jelkép volt ez a kalács. ,,A szálak kulcsolása, vagyis összefonása ugyanis az szerelmesek összetartozását jelentette. A tíz szál utalt arra is, hogy nemcsak a menyasszony és a vőlegény élete fonódik össze, hanem a két családé is a sok-sok taggal együtt.”

,,Az volt a szokás, hogy mikor vonult az ifjú pár és a násznép a templomba, az út két oldalán álldogálókat megkínálták ezzel a kaláccsal. De adtak a vőfélynek, vittek a papnak is, és a fiatalok asztalára is jutott egy.”

,,Régen számtalan formája létezett a lakodalmas kulcsos kalácsoknak, volt rózsás ablakos kalács, kocsikerék, vitézkötéses ablakos kalács, küllős kalács és boroskulacs is.” (forrás)

Régen a kulcsos kalácsot kevés cukorral és kacsazsírral készítették. A mai receptek már vajjal készülnek.

Forrás, további információk és kulcsos kalács recept az Oros Cafe oldalán.

Kürtöskalács

A faszénen, parázs felett sütött kürtőskalács egyszerre székely, erdélyi és magyar sütemény. Magyarország hamarabb védette le, mint Románia, így a kürtőskalács bejegyzett hungarikum 2015 óta.

Ezt a finomságot korábban ünnepi alkalmakra készítették. Ma Magyarországon főként karácsonyi vásárokban állandó szereplő a kürtöskalács, de nyáron a strandokon is találkozhatsz vele. Kalóriában gazdag ételről van szó.

A kalácstésztát sodorják és a tésztaszalagot csonka kúp alakú sütő dorongra tekerik fel, majd kristálycukorba hengergetik és faszénparázs fölött aranybarnára sütik. A sütés hatására a tésztára tapadt cukor karamellizálódik, és fényes, ropogós bevonatot képez.

A megsült, a még forró kalácsot megforgatják cukorral kevert kakaóporban vagy apróra tört dióbélben, mogyoróban, mákban. Ma már elterjedt változat a kókuszos, vagy vaníliás és natúr ízesítés is.

Az édesség neve a tűzhelyek kürtőjére utal, mivel a tészta alakja kürtőre emlékeztet.

Más országokban más néven is találkozhatunk hasonló kaláccsal. Például ilyen a cseh Trdelník vagy a litván-lengyel dorongon sült kalács a Šakotis. (forrás)

Kuglóf

A kuglóf látszólag kilóg a sorból, mert nevében nem tartalmazza a kalács szót. Ennek ellenére a kalácsfélék osztályába tartozik, mivel hozzávalói megegyeznek a kalács alapanyagaival. A különbség az, hogy több vaj és több cukor kell bele.

A kuglóf jellegzetes formáját az adja, hogy a jól felvert tésztát a sütés előtt bordás kuglófsütő edényben is kelesztik és ebben a formában sütik ki. Ez a forma hagyományosan agyagból készült, de ma már megjelentek a fém és szilikon változatok is.

A kuglóf eredete vitatott. ,,Egy legenda szerint a bibliai három királyok útban Betlehemből hazafelé beutazták Elzászt, és a vendéglátóiknak hálából egy, a turbánjukhoz hasonló kinézetű süteményt sütöttek, a kuglófot. Ennek megfelelően a franciák magukénak vallják. A másik legenda szerint a kuglóf Ausztriából származik, Mária Antónia francia királyné révén került Versailles-ba és Louis René Édouard de Rohan-Guémené népszerűsítette Elzászban.” (forrás)

Ha jobban érdekel a kuglóf története és szeretnél egy eredeti elzászi receptet is, akkor itt megtalálod.

Mézeskalács

Ez egy olyan megtévesztő sütemény, ami bár nevében tartalmazza a kalács szót, mégsem igazi kalács. A hozzávalói ugyanis nem egyeznek meg a kalács alapanyagaival. A mézeskalács nem tartalmaz tejet, viszont mézet igen, így egyáltalán nem illik bele a kalácsok családjába. Történetéről így itt most nem írok. Később külön bejegyzés készül róla.

Jöjjön inkább a húsvéti kalács!

A húsvéti kalács

húsvéti kalács fonott — A húsvéti kalács általában fonott és töltetlen

Húsvétkor sonkát, tojást és kalácsot szokás fogyasztani. Érdekes, hogy míg a húsvéti szokások közül a böjt, a locsolkodás vagy a tojásfestés egyre inkább kikopik, addig a húsvéti ételek népszerűsége töretlen. De miért eszünk húsvétkor kalácsot?

A leírások szerint azért, mert húsvét egy különleges ünnep. A megújulást, az újjászületést jelképezi a tavasz érkezésével. A vallásos keresztények számára nem csak a megújulást jelenti, hanem a feltámadást és a hitben való megerősödést is.

Egy különleges ünnepen pedig mindenből a legjobbat szokás készíteni. A vallásos eszmékkel felruházott kenyér pedig ünnepi formájában nem más, mint a kalács. A kalács gazdagabb, mint egy kenyér hiszen kerül bele tojás és cukor is, valamint szépen ki lehet díszíteni.

Persze ettől még simán mehetne akár karácsonyra is, hiszen az is egy különleges ünnep, de valamiért nálunk a húsvét vésődött be. Számos vallási feltételezés van arról, hogy miért fonott kalácsot eszünk húsvétkor, de tényeken alapuló, valós okot nem lehet találni.

A vallási hagyományokhoz tartozik, hogy húsvétvasárnap a kalácsot elvitték a templomba és a pap megszentelte. A megszentelt húsvéti kalácsot hazavitték és otthon az egész család evett belőle. A hitük szerint ez biztosította a következő hónapok gazdagságát és jólétét.

Mikor együnk kalácsot?

kalács vajjal és lekvárral — A húsvéti kalács reggeli helyett tízóraira vagy uzsonnára való

A kalácsot általában reggelire vagy desszertnek fogyasztjuk vajjal és lekvárral. Egészséges táplálkozás szempontjából viszont reggelire nem való, mivel ilyenkor lassú felszívódású szénhidrátokra van szüksége a szervezetünknek. A kalács pedig gyors felszívódású szénhidrátokból áll. Ennek az a tulajdonsága, hogy képes gyorsan energiát adni, de utána hamar el is illan, nem telit el. Tehát egy órával az elfogyasztása után már meg is éhezhetünk. Ezért inkább a kis étkezésekre (tízóraira, uzsonnára) vagy edzések előtt javaslom a kalácsot. Mivel fehér cukrot és fehér lisztet tartalmaz, így csak mértékkel fogyaszd!

Ha fehér liszt és fehér cukor nélkül készíted el és olyan alapanyagokat használsz, amelyek lassú felszívódású teszik a kalácsot, akkor reggelire is nyugodtan fogyaszthatod. Nézzük, hogyan lehet egészségesebb a kalács!

Az egészségesebb húsvéti kalács

Alternatív alapanyagokat is bevethetsz a kalács készítéséhez, ha szeretnéd egészségesebbé tenni. A cukor helyett használhatsz xilitet vagy más édesítőszert. A fehér liszt helyett durum búzaliszt, zabpehelyliszt és teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt is lehetséges.

Durum búza liszttel és reszelt alma édesítéssel készített kalács receptet találsz a Tanárnő Café oldalán.
Teljes kiőrlésű liszttel és édesítőszerrel készített kalács receptet találsz a Salátagyár oldalán.

Az én húsvéti kalács receptem

húsvéti fonott kalács — Ez a húsvéti kalács vajjal és lekvárral az igazi!

A képeken látható húsvéti kalács Szabi pék receptje és ezen videó alapján készült. Én 2 darab kalácsot sütöttem. Az egyik sima kalács volt, de a fehér lisztet negyed részben zabpehelyliszttel helyettesítettem. A másik kalácsba étcsokoládét és banánt tettem.

csokis-banános húsvéti kalács — Csokis-banános húsvéti kalács

Cukrot mindkettő receptnél használtam ezúttal. Tehát ezek egyike sem az egészséges és diétás verzió, amiket meg szoktam osztani a blogomon, így receptet most nem is írok. Lehet, hogy készíteni fogok diétás kalácsot is. De őszintén szólva amennyi kalácsot én eszem, arra bőven elég ez a fehér cukros, fehér lisztes verzió a csaló napokra, kényeztetésnek. Mert ez évente kb. 1-2 darab kalácsot jelent. Évente néhány kalács a mértékletes, egészséges táplálkozásba belefér. Ha nem ezt eszed napi szinten desszertnek, akkor nem kell félned az elhízástól.

Összegzés

A kalács lehet lyukas, fonott vagy fonatlan, de a hozzávalói miatt csak a mértékkel fogyasztandó sütemény kategóriába sorolnám. Húsvétkor vagy más nagyobb ünnepek alkalmával érdemes kalácsot sütni, ahogyan azt régen is tették. Az új, modern táplálkozási elvek szerint a sütemény, a desszert maradjon az ünnepnapokra. Tudom, nagyon nehéz betartani, de ha nem eszel minden nap ilyeneket, csak a különleges alkalmakkor, akkor valóban különlegessé válik az ünnep. Ha valami olyasmit eszel, amit máskor nem szoktál, jobban fog esni. Manapság el vagyunk kényeztetve mindenféle cukros péksüteményekkel, amelyek rendszeres fogyasztása hízáshoz vezet. A döntés a Te kezedben van és bármikor választhatod a mértékletességet.

Képek: saját és Pixabay.com

Felhasznált források: